A színésznő fia ragaszkodik hozzá, hogy minél többen részt tudjanak venni Kovács Zsuzsa temetésén. A járvány miatti jogszabályoknak megfelelően, csak a szűk családi kör vehetne részt Kovács Zsuzsa színésznő temetésén. A Jászai Mari-díjas művésznő fia, Szörényi Örs azonban szeretné, ha mindenki el tudna búcsúzni édesanyjától, aki tisztelte és szerette őt, ezért akár hónapokat csúszhata temetés. Forrás: MTVA temetés elhalasztották Kovács Zsuzsa
Online számlázó
Ha úgy döntene, hogy nem megy oda, és nem nézi meg az Ajtót, akkor tovább hihetne benne, mindörökre. Másrészt viszont ha odamegy, hogy tiszteletét tegye az Ajtónál, és az nincs ott... akkor mi lesz? A válasz persze nagyon egyszerű. Egy egész áramkör volt beleépítve pontosan arra a célra, hogy megbirkózzon az efféle problémákkal, valójában éppen ez volt egész funkciójának lényege. Továbbra is hinni fog az Ajtóban, bármik legyenek a valóságos tények, mi más is lehetne a Hit értelme? Ha az ember tényleg meg akar érteni valamit, annak az a legjobb módja, ha megpróbálja elmagyarázni valakinek. Ez arra kényszeríti, hogy helyretegye a dolgokat a saját fejében. És minél lassúbb és nehézfejűbb a tanítvány, annál egyszerűbb ideákra kell lebontanunk a gondolatmenetet. És valójában éppen ez a programozás lényege. Mire az ember egy bonyolult gondolatot lebont olyan egyszerű lépésekre, hogy azt még egy buta gép is megértse, addigra biztos, hogy valamit megtanul arról a dologról. A tanár általában többet tanul, mint a diák.
– Tényleg! :) Sőt! A falaknak nem csak szépsége, története is van. Az épület homlokzatának felső pártázata szalagtéglákkal díszített. A háromemeletes ház ablaki köré aprólékos népi motívumos, csipkeszerű minták vonulnak fel. Belépve, a ház előterében lábunk alatt kék és barna virágos cementlap fogad, oldalt és a mennyezeten a homlokzati stukkódíszek köszönnek vissza. A jobb oldalon a főlépcsőház boltíves feljáróját kettős márványoszlop kezdi. A tömzsi oszlopok minden fordulóban ismétlődnek, az oldalfalakról pedig angyalarcok vigyázzák lépteinket. A sarki telek illetve szecessziós épület kalandos tulajdonosváltásairól Dr. Szentpétery Tibor leírásából tájékozódhatunk. 1859-ben a telekkönyvi birtoklapon Baár János a területen fekvő ingatlanhoz 1260 forintért, árverésen jutott házzá. 1892-ben pedig odaajándékozta a budapesti Evangélikus Egyháztanácsnak, mely intézkedést lánya Luczianovits Ferencné, született Baár Karolina nem hagyhatott annyiban, ezért hatósági úton megtámadta azt. A bíróság nem fogadta el kérvényét, ezét az ingatlant 1896-ban az Egyházközség tulajdonával hagyta jóvá.