1928-ban épült a timpanonos kapu, valamint ekkora készült el a három új harang, melyeket Szlezák László készített. A pécsi Angster József és Fia által új orgona is került a templomba. Az épület barokk és rokokó formavilágú berendezési tárgyai nagy értékű, védett iparművészeti műkincsek. A tölgyfa kapuszárnyak figurális domborművei Szent Miklóst, Szent Kiliánt, Szent Ferencet és Szent Bonaventúrát ábrázolják. Az ugyancsak különleges fapadokat 1767-ben minorita szerzetesek faragták. A példátlanul szép, már klasszicizáló sekrestyeszekrény későbbi, a 18. század legvégéről származik. Az 1806-ból való főoltár Szent Miklós püspököt, a kereskedők és hajósok patrónusát ábrázolja. A Szent Ferenc-oltár predella képén Szent Katalint festették meg. A templom alatt egy altemplom található, amely a szerzetesek, papok és jómódú egyháziak temetkezési helyéül szolgált a nagyárvíz idejéig. A Szent Miklós templomhoz közvetlenül csatlakozik L-alakban az egyemeletes, lesarkított minorita rendház épülete és a barokk stílusú kálvária, amelyet Pozsonyi Ignác pesti szobrász készített 1800-ban.
Adatlap Kapcsolódó tartalmak Albumaim Szeged-Felsővárosi Szent Miklós Plébániatemplom Az egykori Árpád kori Szent Miklós apátság romjain a domonkos rendi szerzetesek építettek templomot, akik 1318-ban telepedtek le Felsővároson. Ez a templom azonban elpusztult, és helyén az 1739-ben ide települt ferencesek, a minoriták építették fel 1747-ben az új kolostort, majd 1754-től 1767-ig a templomot. Az új templomban ismét a Szent Miklós kultuszt akarták ápolni, így a védőszent ismét ő lett. Az építkezés körülményeiről keveset tudunk: a tervek Lechner Venceltől származnak, a kivitelezést Dobi János szegedi építőmester végezte. Az arányaihoz képest szinte gótikusan felnyúló templom már a későbarokk lehiggadt szerkezeti formáit, világosságát fejezi ki. A templom berendezési tárgyaiból legértékesebbek a kézi faragású műemlék padok, a sekrestye szekrény és a főkapu figurális domborművei, amelyek Szent Miklóst, Assisi Szent Ferencet, Szent Kiliánt és Szent Bonaventurát ábrázolják. A főoltár 1806-ból való, klasszicista stílusú.
Források: Képek forrása: Google Kiemelt kép: fortepan/hu Adományozó: Kozma János.
Forrás és fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye Magyar Kurír
A barokk templompadok védett műkincsek.
1990-ben az egykori Gyevi-temetőből a kolostor udvarára helyezték azt a 18. századi oszlopos Mária-szobrot, amely valamikor a Szent György téri kolostorkertben állt. A plébánia vezetését 2000-től ismét a magyarországi minorita szerzetesek látják el. Mint a cím is utal rá, a felsővárosi plébánia közössége ebben az évben ünnepli a templom építésének 250. évfordulóját. Ezt a jubileumi évet Kiss Rigó László szeged-csanádi püspök úr nyitotta meg 2016. december 6-án, a templom búcsúünnepén. Ezévben várjuk a kedves testvéreket városunkból és egyházmegyénkből a meghirdetett búcsúi szentmisékre, vagy a rendi ünnepekre, de akár csak néhány perc imára a 250 éves falak közé. Nézze meg ezt is: Derűt, játékosságot vittek a hétköznapokba Karantén kaland-tér elnevezéssel indított nyolc fordulóból álló játékot a családoknak az Egyházmegyei Családközpont. Az otthonlétnek …
Felsőváros A felsővárosi templom Közigazgatás Település Szeged Népesség Teljes népesség ismeretlen Elhelyezkedése Felsőváros Pozíció Szeged térképén é. sz. 46° 15′ 44″, k. h. 20° 09′ 47″ Koordináták: é. 20° 09′ 47″ A Felsőváros Szeged egyik történelmi városrésze, amely hozzávetőlegesen a Kiskörút és a Nagykörút között, Szeged belvárosától északkeletre helyezkedik el. A Nagykörúttól északkeleti irányban, de azon kívül eső részét az 1970-es években lebontották, és a helyén lakótelepeket építettek. A Felsőváros Szeged három középkori, - a környezetéhez képest magasabban elhelyezkedő településmagjának az egyike. A középkort derekától kezdve egészen a 20. századig a szegedi kézművesség, céhesség, vízi élet, és a tiszai közlekedés központja volt. Erre Felsőváros utcanevei is utalnak (például Hajós utca, Sóhordó utca, Bárka utca, Maros utca). Sókamarája (a Maroson szállított erdélyi só révén) már a kezdetektől komoly forgalmat bonyolított le. Tabán nevű részében a török tímárság élt, - és a híres lapos sarkú, hímzett virágmintákkal díszített szegedi papucsot készítő papucsosság is ebből a szakmából alakult ki.
A szertartást követően együtt mutattak be szentmisét Kalna Zsolt minorita szerzetesrendi házfőnökkel, a templom plébánosával. Az ünnepi liturgián Könyves Péter kántor, a felújítás kezdeményezője és megtervezője szólaltatta meg először a hangszert; közreműködött a templom énekkara, a Cantante Domino kórus. * A felsővárosi templom orgonáját 1928-ban építette a pécsi Angster orgonaépítő gyár, majd hosszú ideig javítás és karbantartás nélkül működött, végül annyira leromlott az állapota, hogy a '90-es években végeztek rajta egy nagyobb átépítést, de az sem tette lehetővé a biztos és rendeltetésszerű működést. 2018-ban, az orgona építésének 90. évfordulóján kezdetét vették a felújítási munkálatok, melyeket a hívek adományaiból és a plébánia bevételéből finanszíroztak. Az új anyagok és alkatrészek beépítésével Csibi Balázs sóskúti orgonaépítőt bízták meg. Az orgona 2 manuálos, csúszkaládás, elektromos vezérlésű, 32 önálló regiszterrel bír, melyből 5 értékes nyelvsípsor. Jelenleg a hangszer már képes szolgálni a liturgiát, de a végleges szakmai átadásra várhatóan ősszel kerül sor, teljes hangolását követően.