Míg néhány évvel ezelőtt sokan még furcsállották, hogy a kényelmes gázfűtés helyett a szakember miért választja inkább a fával való tüzelést, addig ma már alig kérdőjelezik meg döntését: a földgáz folyamatosan drágul, és mivel importból szerezzük be, ezért fennáll a lehetősége annak, hogy időről időre csak korlátozottan áll rendelkezésre. Ausztriában és Németországban is sok helyen fűtenek fával, és ezekben az országokban is egyre jobban kezd elterjedni a tömegkályha, mivel olcsóbb, biztosabb és hangulatosabb is, mint a gázfűtés. Na, de mi is a tömegkályha és miért olyan jó? A tömegkályha háromhéjú, másodlevegős, dán típusú másodégés-kamrás, hamuteres, fűtött ágyas, magas segédkéményes kályha. A kályhába meleg vizet adó hőcserélőt is beépítenek. A tömegkályha előnyei Nem csak a tégla, de a lényegesen több samott beépítése miatt is több hő tárolására képes, hosszabb időn keresztül. Nagyon gazdaságos, 80% fölötti hatásfokával a 10-15 kg fa hőjét 16-24 órán át egyenletesen sugározza. A tűztér fölött van egy másodlagos, felső égőtér, ahonnan a fából felszabaduló füstök és gázok csak teljes kiégésük után tudnak továbbáramlani, és amely mellesleg megfelelő kialakítás esetén sütőtérként funkcionál: kenyér, hús, pizza, sütemény: remek téli elfoglaltság!
A tömegkályha bekerülési értéke nem tartozik a legolcsóbb kategóriába, viszont már az első pár év alatt bőven megtérül az ára, melyet földgáz, vagy éppen villamos energiával történő fűtés esetén fizetnénk meg. Lássuk a cikket! A legszuperebb fűtési technológia! Nálunk még újdonságnak számítanak, de a skandináv országokban gazdaságosságuk és hatékonyságuk miatt már rendkívül elterjedtek az úgynevezett tömegkályhák és a tömegtűzhelyek. A tömegkályha és a tömegtűzhely a Skandináviában használt hagyományos téglakályha évtizedek óta fejlesztett új változata; másodégés-kamrával, másodlevegővel, nagy hőtartó tömeggel készül, kevés fával nagyon kellemes hő komfortot ad. Az amerikai szakirodalmi adatok szerint Finnországban az új építésű családi házak több mint 90%-át tömegkályha fűti. Juhász János először saját házába építette be ezt a kályhafajtát 2006-ban. Jó tapasztalatai, a jelentősen lecsökkent rezsiköltségek, illetve a kályha nyújtotta hangulat hatására megerősödött benne az elhatározás, hogy itthon is elterjeszti ezt a rendkívül takarékos fűtési és meleg víz előállítási technológiát.
áramszünet), bár ez egy szünetmentes tápegységgel kiküszöbölhető. "Ha van már egy ilyen kályhám, mit tegyek? " évenkénti felülvizsgálat javasolt, megfelelő képesítésű szakemberrel (bárkit ajánlani tudok a Kályhás Ipartestület (MACSOI) tagjai közül). száraz tűzifa használata ( szigorúan! ) kéményellenőrzés évenként két alkalommal a kályha üzemidejének lejártával átrakás víztér nélkül, vagy falba épített hőcserélővel "Van-e lehetőség arra, hogy élvezzem a tűz melegét otthonomban, és egyúttal a már kiépített radiátoros rendszeremet is használhassam? " Természetesen több megoldás is létezik: vízteres kandalló cserépkályha, falba épített hőcserélővel pelletes kályha "A neten az olvastam, hogy sokkal hatékonyabb a vízteres cserépkályha, mint a hagyományos. Önnek mi a véleménye? " Sajnos a mérések nem igazolták ezt. A fentiekből könnyen belátható, hogy a fában lévő energia jelentős része nem hasznosul a tökéletlen égés miatt, valamint a kályha hőtároló funkciója is elveszik az állandóan keringő hűtővíz miatt.
A másodlagos tűztérnek köszönhetően rendkívül tiszta, 2-300 fokkal magasabb hőfokú az égés, nincs károsító savas kicsapódás, füstlerakódás. A viszonylag nagy tűzteret megfelelően hozzáférhetővé tévő üvegajtóval van egy kandallóhatás, ugyanakkor a minimális hamu miatt csak 1-2 hetente kell üríteni, így rendkívül tiszta is A szuper-tiszta égés miatt tulajdonképp örök életű, nem szükséges 10-15 évente átrakni. 5-6 nap alatt megépíthető, égetett téglából, de tetszőleges burkolattal ellátható, feltéve, ha az jó hővezető, illetve kaphat akár egy festett vakolatot is. Kell hozzá a megtervezett konstrukció, a pontos méretezés, a jó minőségű tűztér anyagok, a dilatáció kialakítása, megfelelő tömítés a belső mag és a burkolat között, és a levegő megfelelő helyen, megfelelő mennyiségben történő adagolása. Juhász János szociológus, ökotechnológia fejlesztő mutatja be a tömegkályha hatékonyságát és környezetbarát működését. A filmben látható 9 tonnás tömegkályha kevés fával, viszont tökéletes égéssel üzemel.
Manapság sokat hallunk a v i zes betéttel k észülő csempe- vagy téglakályhákról. Baráti, ismerősi körben egyre többeknek van ilyen, engem is megkeresnek néha ilyen kályha építésének szándékával. A tapasztalatok eltérőek, van, aki esküszik előnyeire, de olyan tulajdonossal is találkoztam, aki elátkozza a pillanatot mikor ilyet rendel t. Ebben az írásban a tisztánlátást próbálom segíteni, felsorolva előnyöket, hátrányokat, nem titkolva el, hogy jómagam kevésbé pártolom az ilyen berendezéseket. Lássuk először az előnyöket: Akár az egész lakás fűthető egy kályhával. Csak egy helyen termelődik piszok, hamu. A lakás távolabbi, zegzugus részeibe is könnyebben eljut a meleg. Ez főleg többszintes lakásokban számít. Elegendő egy kémény az egyetlen cserép- vagy téglakályhához. A meglévő fűtésrendszerre illeszthető, ezért olcsónak tekinthető. A hátrányok: A szakaszos üzemű berendezésből folyamatos üzeműt csinálunk. Az ilyen berendezés kevésbé kályha, inkább kazán. A kályhánál megszokott fűtési idő megnövekszik; belátható, hogy ugyanakkora tűztérrel jóval több légköbméter kifűtése több időt vesz igénybe.
A vízteres cserépkályha – avagy "szobakazán" Miért nem építek vízteres cserépkályhát/tömegkályhát? Mert veszélyes, és nem tudok felelősséget vállalni azért a kockázatért, amit egy hagyományos vízteres cserépkályha építése jelent. Mitől veszélyes a vízteres cserépkályha/tömegkályha? Veszélyessége a működésén alapul A vízteres cserépkályhák tűzterébe csöveket építenek ("vízpatkó"), amelyben a fűtő/hűtővíz kering. Itt melegszik fel a víz, de ez a víz egyúttal le is hűti a tűzteret. A lehűléssel tökéletlen égés lép fel, amelynek a következményei jól ismertek: kátrányosodás a járatokban –> kályhatűzhöz vezethet kátrányosodás a kéményben –> kéménytűzhöz vezethet éghető gázok esetleges feldúsulása a járatokban –> kályharobbanás magas szennyezőanyag kibocsátás –> PM10 és szén-monoxid keletkezése A tűztérbe vezetett vízcsövek fokozott korróziónak és nagy hőkülönbségnek vannak kitéve, így nem kizárt a csőrepedés sem, ami a tűztérben gőzrobbanáshoz vezethet. Szintén gőzrobbanást okozhat a szivattyúk leállása (pl.
Egy szenzációs találmány a tömegkályha, mely a skandináv országokból származik és ma már szerencsére Magyarországon is sokan építik – megfelelő szakértelemmel. Első remeteszőlősi házunkba mi is csináltattunk egyet vízteres kialakítással, így előbb a 300 literes Buderus tartályban lévő vizet melegítette fel, majd utána a maradék hőt továbbította a padlófűtés körre és a radiátorokra. Remek lehetőség volt a zordabb időjárásban is a nappali és az étkező-konyha 25-28 fokra történő felfűtésére, valamint a távolabb lévő hálószoba és egyéb helyiségek 22-24 fokos temperálására. Egyetlen kisebb probléma volt még a 2009-es építés során, mely szerint, ha elment az áram fűtés közben – szerencsére nem sokszor fordult ilyen elő – úgy az egész rendszert le kellett állítani, mert nem lehetett a vizet keringtetni és felforrt volna minden cső. Mostanra szerencsére ezt a hibát is kiküszöbölték egy visszacsapó szelep beépítésével, így minden akadály nélkül lehet – áramkimaradás esetén is használni a kályhát!