Jelentés Kognitív Mit jelent a Kognitív? Itt megtalálhatja a Kognitív szó 8 jelentését. Ön is adhat további jelentéseket a Kognitív szóhoz. 2 0 gondolkodási, a gondolkodással kapcsolatos; megismerő, megismerő folyamatokhoz kötődő, ismeretekre vonatkozó gondolkodási, gondolkodással kapcsolatos, gondolkodással járó 1 értelmi, a felismerést és gondolkodást, illetve egyéb szellemi funkciókat illetõ. Megismerő, a megismerésre vonatkozó; a gondolkodáson alapuló. (lt. ) cognitio: megismerés: megismerő, a megismerésre vonatkozó, ismeretet feldolgozó stb. megismerő, megismerést szolgáló Gondolkodási, megértési, megismerési. A egy olyan szótár, amelyet hozzánk hasonló emberek írnak. Kérjük, segítsen minket egy szó hozzáadásával. Bármilyen szónak örülünk! Jelentés hozzáadása
A kognitív szemléletű kutatók úgy vélik, hogy lehetséges a kognitív folyamatok "semleges nyelven" történő jellemzése és fel lehet építeni egy olyan modellt, amely független annak fizikai rendszerétől. Mégis sok kutató (redukcionista kutatók) próbál visszanyúlni és a modellt az agy moduláris felépítésére alapozni, mivel egy modell paramétereit erősen megszabhatják fizikai tulajdonságai, amelyeket figyelembe véve közelebb juthatnak a keresett modellhez, így az emberi reprezentáció tökéletesebb megértéséhez. Ez a módszer a szemlélet kritikájának egyik fő támadáspontjává is vált, mondván mit mondhat az emberi viselkedésről a steril laboratóriumban - főként a határokat feszegető kísérletekből - összegyűlt adatokra épített modell. A kognitív pszichológia egyik kulcsfogalma a reprezentáció. A világot leképező modellek szimbólumokból építkeznek és ezek dinamikus kapcsolatainak összessége alkot egy reprezentációt. Ilyen például a kognitív térkép, amely a téri világ leképzését jelenti, ami által az állat tájékozódni képes.
Ilyen továbbá a főemlősöknél már megtalálható egyedi eseményekre vonatkozó reprezentációs rendszer, ahol még a leképzett elemek és belső szimbólumok között analógiás összefüggések vannak. És valószínűleg az egyik legmagasabb szintje az embernél, a beszéd megjelenésével kialakult propozicionális reprezentáció, amely lehetővé tehette a reprezentációs rendszerek összeköttetését. A kognitív pszichológia fő kérdéskörei a következők: Észlelés és figyelem, pszichofizika, látás, hallás, nyelv, tanulás, emlékezet, tudás, intelligencia, tudat, gondolkodás. A kognitív pszichológia története [ szerkesztés] A kognitív pszichológia egyik megalapozója, Edward Tolman. Bár mindig is behavioristának tekintette magát, munkássága során a behaviorista paradigmába nem igazán beleillő elméletet dolgozott ki egy belső reprezentáció meglétéről, a kognitív térképről. Az a felismerés, hogy a tanulás belső folyamatokra, belső struktúrákra épül, igencsak meghatározó lépés volt a kognitív pszichológia megszületése felé.
Sir Frederic Bartlett a Remembering A Study in Experimental and SocialPsychology című könyvében erősen bírálta a behaviorizmust. Ebben a könyvben szakított a tudatot egységes statikus rendszerként való felfogással és bevezette a sémák fogalmát, amelyek nagyobb jelentéssel bíró dinamikus felépítésű és egymással kapcsolatot létesítő alapegységek. Elméletét híres "rekonstruktív memória emlékezet" tesztjével támasztotta alá. Később Noam Chomsky felhívta a figyelmet arra, hogy az addig uralkodó egyik fő irányzat, a behaviorista pszichológia keretei között rengeteg nehézséggel kell szembe nézni, amikor például a nyelvet szeretnénk megmagyarázni. Ez a kritika rengeteg kutatást indított el és erősen megingatta a behaviorizmus alapjait. Más tudományterületek rohamléptékben való fejlődése, így az informatika is nagy hatást gyakorolt a kognitív pszichológia megszületésére, mivel a számítógépek analógiájára az embert is megpróbálták információfeldolgozóként kezelni. Innen indult rohamléptékű fejlődésnek a mesterséges intelligencia kutatása és az emberi psziché gépeken való modellezése.
kognitív terápia Felismerésterápia. A pszichoterápia eljárásai közül az, amelyik a vezetett ön-feltárást, az ön-kép kialakítását, a beteg saját nevelését, a szimbolikus modellképzést, valamint a határozottan feltárt megismeréseket, a kezelés fő elveként használja.
A kognitív szemléletű kutató vizsgálódásai során, legyen a vizsgálat tárgya akár ember, akár állat, akár gép (értsd: a mesterséges intelligencia különböző fokain álló nem élő szerkezetek), a megismerési szempontot helyezi előtérbe, s a megismerő modelleket úgy tekinti, mint a környezetet leképező belső modelláló rendszereket. Ezek a belső leképező modellek képesek átalakulni különböző külső és belső hatásokra. A tulajdonképpeni megismerés (az embernél, az állatnál, és a gépnél is) akkortól jön létre, akkortól érhető tetten, amikortól a modellek változtathatókká, és a modelleken végzett műveletek ellenőrizhetővé válnak. A megismeréstudományi szemlélet a hatvanas évektől kezdődően alakult ki két nagy szakaszban. Először létrejöttek az egyes szakmák kognitív irányzatai, s mint vezető terület, létrejött a kognitív pszichológia. Később megjelent az igény az interdiszciplináris együttműködésre a különböző irányzatok között, amelyet összefoglaló néven megismeréstudománynak, kognitív tudománynak nevezünk.
A kognit�v funkci�k azok a megismer�si, inform�ci�feldolgoz�si �s gondolkod�si tev�kenys�gek, amelyekkel �rz�kelj�k, felfogjuk �s felhaszn�ljuk megszerzett tud�sunkat. Ezek a k�pess�gek teszik lehet�v� az �rtelmi m�k�d�st. A kognit�v funkci�k az al�bbiak: �rz�kel�s �s �szlel�s (pl. l�t�s, hall�s, tapint�s stb. ) figyelem (pl. figyelem fenntart�sa, sz�nd�kos elterel�se stb. ) gondolkod�s (pl. gondolkod�s, tervez�s, d�nt�s, �rvel�s, sz�mol�s stb. ) eml�kezet (pl. r�vid t�v� mem�ria, gyermekkori eml�kek felid�z�se stb. ) A kognit�v funkci�k tudom�nyos vizsg�lat�val a kognit�v pszichol�gia �s a kognit�v idegtudom�ny foglalkozik. A kognit�v sz� a latin cognitio kifejez�sb�l sz�rmazik, aminek jelent�se ismeret, tud�s. Kognit�v funkci�k: megismer�s, inform�ci�feldolgoz�s, gondolkod�s
Ez a képességünk szinten tartható és fejleszthető is. VÁLASZKONTROLL Konzervgyár A válaszkontroll készsége abban segít, hogy meg tudjuk különböztetni azokat a helyzeteket, amikor egy adott választ el kell indítanunk, mint amikor azt vissza kell tartanunk. Megosztott figyelem, szelektív figyelem, figyelmi váltás – mind olyan területek, amelyekről mindenki tudja, hogy mekkora kihívás nap, mint nap. A sok figyelem kifárasztja agyunkat és megnöveli a hibázás esélyét. Azok, akik fejlesztik figyelmi képességeiket, mindezen a terhen enyhíteni tudnak. KOGNITÍV FLEXIBILITÁS Szivárvány A végrehajtó funkciók egyike a kognitív flexibilitás, aminek abban van fontos szerepe, hogy a helyzetnek megfelelően változtathassunk viselkedéses válaszainkon.
Mint tudományág, elsősorban a kognitív pszichológiából és a pszicholingvisztikából nőtt ki, de több alaptudomány kapcsolódó területeit is magába foglalja. Olyan tudományokét, mint a filozófia, nyelvészet, idegtudomány, antropológia, biológia és számítástechnika. Tudományterületek, melyekben megjelent a "Kognitív szemlélet" A kognitív tudomány nem önálló tudományágként jött létre. Eleinte a fent említett, egymástól jól elkülönülő tudományok közötti összekötő kapocsként, a fenti tudományterületek közötti határtudományként jelentkezett, de az utóbbi egy-két évtizedben, főleg a kétezres évektől, önálló tudománnyá vált és a szakirodalom is így hivatkozik rá. [1] Egyik fő "erőssége" abban rejlik, hogy nem közös módszertant ad a kutatók kezébe, hanem sok különböző kutatás tudományos, és filozófiai alapokon nyugvó, egy irányba mutató ismeretrendszerét. A kognitív tudomány, azaz a megismeréstudomány, vagy más néven a kognitológia által használt tudományos gondolkodásmódot, tudományos hozzáállást kognitív szemléletnek nevezzük.