Hazaérkezésük után nagy nyilvánosságot kapott a kutatók beszámolója. A Földrajzi Közleményekben megjelent írásukat most el lehet olvasni az Arcanumon; érdemes is, tiszta kalandregény. Bár a felfedezők baltával vágták az otthonról vitt, kővé fagyott tokajit az 50 fok mínuszban, a Ferenc József-föld messze volt attól, hogy magyar gyarmat legyen. Egyrészt ugye a dualista rendszer vállalkozásáról van szó, és sokkal inkább volt osztrák, mint magyar. A 24 fős expedíciónak egyetlen magyar tagja volt, a hajóorvos Dr. Kepes Gyula, a legénységet Dalmáciából szedték össze, közös nyelv az olasz volt. Az expedíció ugyan kapcsolódott a haditengerészethez, de nem állami, hanem magánvállalkozás volt, az adományok alig három százaléka jött Magyarországról. Ráadásul nem is gyarmatszerzési akcióról volt szó. "A nemzeteknek a földisme gyarapítása végett folytatott békés versenyküzdelme amaz ünnepélyes pillanatban, melyben valamely uj földre lép vagy pedig az ezen legtávolabb elért előfoktól elbúcsúzik, lobogókat szokott arra kitűzni.
A tervek szerint jutottak el Novaja Zemlja szigetig, de attól nem sokkal északra a hajó a jég fogságába került. A jégtáblák közé zárt Tegetthoff 372 napig sodródott észak felé, eközben a személyzet méréseket végzett, kutyaszánnal felderítő és vadászutakat tett. A nyomott hangulat csak akkor engedett fel, amikor 1873. augusztus 30-án az északi szélesség 80. foka közelében egy, a térképen addig nem jelölt szárazföldet pillantottak meg. A szigetcsoport partjainak közelébe csak két hónappal később jutottak el, és partra lépve uralkodójuk tiszteletére Ferenc József-földnek nevezték azt el. A második sarkvidéki telet a sziget közelében töltötték, jobbára elejtett jegesmedvéket ettek, skorbut és egérinvázió gyötörte őket. A hajógépész később bele is halt a nélkülözésekbe. Az első kutyaszános csapat csak 1874 márciusában indulhatott az ismeretlen földre Payer vezetésével. Viszontagságos útjuk során a 82. fokig hatoltak északra, megállapítva, hogy a szigetek zöme 200-400 méter magas fennsík. Az expedíció kezdeményezői nevét megörökítendő a nyugati nagy szigetet Wilczekről, a keletit Zichyről nevezték el, hegyfok kapta Bécs és Pest (később Budapest) nevét.
Próbáltuk megkérdezni az általa megnevezett osztálytársakat, igaz-e mindaz, amiről Hujber ír. Polyák Lillát értük el, aki nem kívánt nyilatkozni. 2017-ben Marton László ügyével kezdődött a hazai színházi botrány, akit Sárosdi Lilla vádolt meg szexuális zaklatással. Az egyetemen is tanító rendezőt akkor az etikai bizottság döntése alapján elbocsájtották. 2019-ben Gothár Péter zaklatási ügye következett a Katona József Színházban. A rendezőt egy hónappal később elbocsájtották az egyetem tanári karából. Az év decemberében még egy, az intézményből 2017-ben távozott tanárt vádoltak meg szexuális zaklatással, de nevét végül nem hozták nyilvánosságra. Fotó: AFP Januárban elítélték a #metoo világkampány kirobbantóját Ha nincs az amerikai filmipart és később a világot is megrengető Harvey Weinstein -ügy, akkor talán Magyarországon is rejtve maradnak azok az esetek, amikor egy-egy, a hatalmával visszaélő tanár vagy rendező szexuálisan zaklatott fiatal növendékeket, színészeket. A világhírű producerről 2017 októberében jelent meg egy leleplező cikk a The New York Times hasábjain, melyből kiderült, hogy Weinstein éveken keresztül molesztált vagy megerőszakolt nőket, többek között kezdő színésznőket.
Julius von Payer: Sosem hátrálunk meg! - az expedíció tudományos vezetője később festőként is nevet szerzett magának Mivel a hajóval már nem juthattak haza, 1874 májusának végén sorsára hagyták a Tegetthoffot, benne egyebek között Kepes állat- és növénygyűjteményével. A felszerelést, élelmet szánokra rakva a jégmezőn dél felé indultak, magukkal cipeltek három, sítalppal ellátott csónakot is. Három hónap küszködés után érték el a Novaja Zemljától északra húzódó nyílt tengert, és csónakba szállva a szigethez eveztek. Augusztus 24-én összetalálkoztak egy orosz bálnavadász hajóval, amely a norvégiai Vardø kikötőjébe vitte az elcsigázott embereket. Bécsbe hazatérve a felfedezőket hősként ünnepelték, Weyprecht és Payer kitüntetésben is részesült. Az expedíció történetét Payer írta meg 1876-ban, Kepes doktor hazatérése után nem sokkal tartott előadást a Magyar Földrajzi Társaságban útjukról. A 191, csaknem állandóan jéggel borított szigetből álló, 16 191 négyzetkilométernyi terület nem lett Ausztria-Magyarország része.
Utána menjenek le az Ódry színpad alatti öltözőkbe és zuhanyozzanak le fürdőruhában! Aztán menjenek vissza a színpadra dideregve, fázva, mint kellett anno 1995-ben. Menjenek vissza, hogy az ott röhögő tanárok megbeszéljék a fülük hallatára, kinek mennyit kell fogyni szeptemberig. Menjenek vissza, és ott a frissen felvett női hallgatók eldöntik arc, alkat, kisugárzás alapján, kivel akarnak dolgozni. Szerintem ez így igazságos. Cseppet sem tisztelettel! Hujber Ferenc" – írta volt osztálytársainak. Később egy kommentre reagálva konkrétan leírta: szexuálisan és verbálisan is megalázták őt és osztálytársait. Két nappal később egy erősen gúnyos hangvételű posztot szentelt egykori, azóta elhunyt tanárának, melyben megköszönte a "törődést". "Szeretett tanáromra, »mesteremre«, Horvai 'Weinstein' Istvánra emlékezem, aki generációknak és húszéves gyerekeknek adta át a »tudását, szeretetét és az igaz hitét mindnyájunkban«! Legyen Neki könnyű a föld! Ámen! Nemá! " – írta aligha félreérthető stílusban Hujber Ferenc.