Bódis Pál elárulta: "a projekt keretében Élő Erdő Díjjal tüntettünk ki Natura2000 területen, fenntarthatósági és természetvédelmi szempontok szerint tevékenykedő magánerdő gazdálkodókat. Ők azok, akik gyakorlati példaként szolgálva bizonyítják: a gazdálkodási szempontok érvényesülése mellett is lehetséges az erdők természet értékeinek megőrzése, azaz a természetközeli erdőgazdálkodás. Díjazottainkat az Élet az erdőben című filmben is bemutatjuk, amelyet hamarosan megismerhet a nagyközönség. "
Napjainkra, köszönhetően a fásításnak és az erdészet munkájának, az őrült folyamat megállni látszik. 15. Fenségesség A természetes szépség lehet a legnyilvánvalóbb és mégis a legkevésbé kézzelfogható előnye az erdőnek. Elvont keveréke az árnynak, a zöldnek, az aktivitásnak és nyugalomnak. Pompájával emlékeztet minket, hogy értékeljük és őrizzük a régi erdőket az eljövendő generációknak. 16. Felderítés és pihenés Az erdők iránti vonzódásunk velünk született, amely a biofília – az élő rendszerek, maga az élet szeretete – nevezetű jelenséggel magyarázható. A biofília vonzza az embereket a vízhez, az erdőkhöz és más természetes tájakhoz. Kimutatták, hogy az erdőnek kitett állapot erősíti a kreativitást, felgyorsítja a felépülést és elősegíti a meditációt és a figyelmességet. 17. A közösség tartóoszlopai Sokszor nem értékeljük az erdőket, míg el nem tűnnek. Mi, emberek bizonyára nélkülük nem tudnánk létezni, így rajtunk áll, hogy a nélkülük való életet soha meg ne tapasztaljuk! Minél jobban megértjük az erdőket, annál kevésbé lesz igaz, hogy nem látjuk a fától az erdőt.
60—70 t/ha szilárd szennyező anyagot fognak fel. Igen fontos szerepe van az erdőnek az oxigénháztartásban; a zöld növényzet, főleg az erdők nagy felületet képező lombozata, a fotoszintézissel tetemes mennyiségű oxigént juttat a környezetbe. 3. A vízháztartás javítása: az erdők ún. vízszintes csapadékmennyisége a köd és a harmat kicsapódása következtében nagyobb, mint a fátlan területeké; ezenkívül az erdők talajállapota kedvezőbb a fátlan talajokénál; a lazább szerkezetű talaj lehetővé teszi, hogy a csapadék könnyebben leszivárogjon, így kisebb mértékű a felszíni lefolyás ingadozása, ezzel csökken a vízveszteség, javul a vízháztartás. 4. A zajártalom csökkentése: a fák a —>zajt részben elnyelik, ill. szétszórják, a levéllemezek nagy felülete felveszi a hangrezgéseket, de közben részleges elnyeléssel tompítják is, részben a szél által mozgatott levelek egyenletes zajszintet hoznak létre, ezzel a természetes, nem káros hatású zajszinttel elfedik az egészségre káros zajokat. 5. A műtárgyak védelme: a különböző műtárgyak (utak, vasutak) körüli fásítás gyakran hasznosabb, mint a holt anyagból létrehozott védelmi berendezés (mert annak karbantartása, felújítása esetleg nehezen végezhető el, a környezet károsító hatásai olyan mértékben rongálják, mint a védendő műtárgyat), ezen túlmenően a természetes táj képét nem rontja.
Az erdők igen összetett ökológiai rendszerek: oxigént termelnek és faanyagot adnak, közjóléti funkciói által rekreációra is lehetőséget biztosítanak, továbbá hozzájárulnak a termőtalaj és a vízbázis védelméhez, illetve a biodiverzitás megőrzéséhez. Bódis Pál azt is elmondta, hogy a projekt keretében "Élő Erdő Díjjal" tüntettek ki Natura2000 területen, fenntarthatósági és természetvédelmi szempontok szerint tevékenykedő magánerdő gazdálkodókat. Ők azok, akik gyakorlati példaként szolgálva bizonyítják: a gazdálkodási szempontok érvényesülése mellett is lehetséges az erdők természet értékeinek megőrzése, azaz a természetközeli erdőgazdálkodás. A Natura 2000 európai uniós intézkedés célja, hogy a közösségi jelentőségű, természetvédelmi szempontból értékes fajok és élőhelyek megőrzését támogatási, jogszabályi és hatósági eszközökkel segítse. Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.
Segítenek a talajban elnyelni a vizet, illetve csökkentik a talajerózió kialakulását. 7. Felszín alatti víztározók Az erdők hatalmas szivacsok módjára működnek. A leeső csapadékvíz nagy részét elnyelik, amit nem tudnak a fák, bokrok, növények magukba szívni azok tovább folynak egészen a víztároló rétegbe. Ez alapján pótolja a felszín alatti vízkészletet, amely fontos az ivóvíz és öntözés szempontjából. 8. Szélblokkolók Természetes előnyben részesülnek azok a mezőgazdaságok, amelyek az erdő mellett fekszenek: az énekesmadarak és denevérek a rovarokat, míg a rókák és baglyok az egereket pusztítják a földekről. A környéken lévő fák szolgálhatnak szélfogóként, védve ezzel a szélérzékeny növényeket, illetve a méhek beporzásában is segítségükre lehetnek azzal, ha lefogják a nagy szeleket. 9. Talajtisztítók Képes különböző méreganyagokat lekötni vagy lebontani egy kevésbé mérgező formára. 10. Állj a szennyező levegővel! Nagymértékben képesek megtisztítani a levegőt a szennyeződésektől, és nemcsak a fentebb említett szén-dioxidtól, hiszen ide tartozik a szén-monoxid, kén-dioxid és a nitrogén-dioxid.
3. Emberek az erdőben Világszerte több százmillió ember él az erdőkben, ebbe a számba beletartoznak az őslakosok is, akiknek életük teljes mértékben az erdőtől függ, de további milliók élnek az erdők mellett, távol a zajos városoktól. 4. Hűvösen tartás Lombkoronájuk segítségével létfontosságú "árnyékoázisokat" képesek létrehozni a közvetlen közelükben, emellett a városokban az épületek hűvösen tartásában játszanak fontos szerepet. A fáknak megvan a módszerük a hő megfékezésére, a globális felmelegedésben nagy szerepet játszó szén-dioxid elnyelésére. A növényeknek szükségük van egy kis szén-dioxidra a fotoszintetizálásukhoz. 5. Előidézik az esőt A nagyobb kiterjedésű erdők befolyásolni tudják az időjárást és sajátos mikroklímát alakítanak ki. Remek példa az Amazonas mentén elterülő erdők, amelyek a rendszeres esőzéseket segítik elő a környéken. 6. Harc az árvíz ellen A fák földben elnyúló gyökerei kulcsfontosságúak a nagymennyiségű eső ellen, főleg az alacsonyan fekvő vidékeken, mint például a folyóvölgyekben.
A fák, az erdők adnak otthont a madaraknak és az erdei állatoknak. A Nyári forróságot is sokszor csak a fák árnyékában vészeljük át. Az erdőkben tett séta, kirándulás, vagy a parkokban egy piknik, felüdülést és kikapcsolódást jelent mindenki számára. A fák is nagyban hozzájárulnak Földünk oxigén termeléséhez, ha elpusztulnának, akkor a levegő oxigéntartalma csökkenne. Ez hogyan befolyásolná Földünk élővilágát, mi történne az emberiséggel, nem tudni. Gondoljatok csak bele, mennyire szegényebb lenne az élővilág. Valószínűleg csak egy sivár, kietlen pusztaság.